ami óriási, 60-70 ezer fős veszteséget jelent. S bár a pontos képhez meg kell várni a nemzetiségileg bontott, települési szintű adatokat, „a legnagyobb mértékű, 20-25 százalékos népességcsökkenést a következő községekben regisztrálták: Csóka, Zenta, Ada, Törökkanizsa, Magyarkanizsa, Óbecse. Ezek mind jelentős magyar népességű községek”, a fogyás pedig a szórványt sújthatja leginkább – mondja a szakértő. Badis szerint a kettős állampolgárság intézménye annyiban járult ehhez hozzá, hogy az amúgy is tömeges elvándorlásba bekapcsolta az alacsonyabb társadalmi rétegbelieket is. Hozzáfűzi: Magyarországnak szüksége volt olcsó munkaerőre. A migráció és a határkerítés Badis szerint az összképen nem változtat, főleg úgy, hogy a hatóság fellépett a migránshelyzetet kezelendő például Horgoson; a szintén ostrom alatt álló Rábé lakosai pedig zömmel a Vajdaságon belül vándoroltak át.
Nagy problémát jelent az asszimiláció is: a műhely 2021-es elemzése szerint
a vegyes házasságokba született gyermekek mintegy 70 százaléka nem a magyar identitást választja.
Emellett működik a gazdaságilag életképesebb, tehát a fiataloknak vonzóbb városok olvasztótégely jellege is.
Emellett ott van az aktív korú népesség elvándorlásával is összefüggő elöregedés. Ráadásul a Vajdaság tartaléka eleve kisebb: itt akkor sem nőtt a magyarok lélekszáma, amikor a többi kisantant-utódállamban – a többségi népességgel párhuzamosan – igen. Arday Lajos Magyarok a szerb–jugoszláv Vajdaságban című tanulmánya szerint amikor a hetvenes években Jugoszláviában a szerbek népszaporulati rátája 6,9 ezrelék volt, a magyaroké csupán 1,9. Badis Róbert szerint ennek oka, hogy Jugoszláviában az ötvenes években is tolerálták az abortuszt, a relatív jólét és fejlettség miatt pedig a vajdasági magyar közösség hamar, már a hetvenes években elkezdett egykézni.
A folyamat azóta drámaian felgyorsult:
2011-ben még 2092 magyar gyermek született a Vajdaságban, most ez a szakértő szerint 1500 körül lehet,
így a fiatalabb korosztály aránya is csökken. „A jelenséget tetézi, hogy egy részük elvándorol, azaz nem itt vállal gyermeket, hanem külföldön” – jegyzi meg.
2050-re borús jóslatot közöl, szerinte a folyamatok öngerjesztők. A népességfogyás miatt zsugorodik az intézményrendszer, a gyengülő szavazótáborral gyengülő érdekképviselet jár. Bár a szórvány van a legnagyobb veszélyben, a tömbmagyarság etnikai határa is északabbra szorul, a Tisza mentére és Szabadka vonzáskörzetébe. Összességében „bőven 100 ezer fő alatt lesz a vajdasági magyarság létszáma, rendkívül elöregedett korszerkezettel”.